Gombák már régóta ismertek táplálkozási és gasztronómiai értékeikről. Modern értelemben funkcionális élelmiszereknek tekinthetők, melyek egészségügyileg is fontos tápanyagokat biztosítanak. A közelmúltban megugrott az érdeklődés aziránt, hogy a gombák nemcsak fehérjében gazdag, egészséges ételek, hanem a bennük lévő biológiailag aktív vegyületek miatt a gyógyászati értékük is rendkívül magas.
Már több mint két évtizede kezdték el elemezni a funkcionális élelmiszereket. A fogyasztókat egyre jobban érdekli a bioaktív élelmiszerek jótékony hatása. Az USA-ban, az Európai Unióban és az ázsiai országokban, mint Japán, Dél-Korea különböző szabályozási iránymutatásokat fogalmaztak meg a funkcionális élelmiszerek és az egészségre vonatkozó állítások vonatkozásában (Hasler, 1996).
Az egyik legjelentősebb funkcionális élelmiszerek a gombák. Az ázsiai országokban, mint Kína és Japán már több mint száz éve gyűjtik és termesztik (Zhanga et al., 2007). Már hosszú ideje használják ki az egyes gombák egészségfejlesztési előnyeit. Az elmúlt két évtizedben a gombák elsöprő kémiai, valamint táplálkozási és funkcionális tulajdonságairól számoltak be, és ezzel kapcsolatban több mint 300 cikket tettek közzé.
A gombák sem a növények, sem az állatok nemzetségébe nem sorolhatók be (Miles és Chang, 1997). A tágabb értelemben vett „gomba” egy makró gomba jellegzetes termőteste, amely lehet epigeous vagy hypogeous, és elég nagy ahhoz, hogy látható legyen szabad szemmel (Chang és Miles, 1992). A gomba lehet Ascomycetes, amely képes növekedni, a föld alatt, és nem feltétele a húsos textúra, és nem kell, hogy ehető legyen.
A gombákat élelmiszerként már évszázadok óta széles körben használták (Manzi et al., 2001). A gombák biológiai hatóanyagainak gyógyászati értékére csak a közelmúltban fordítottak figyelmet (Cheung et al., 2003). Alacsony kalória-és zsírtartalma, de gazdag fehérje, és élelmi rost tartalma miatt táplálkozási szempontból rendkívül előnyös (Manzi et al., 1999). A gomba fehérje tartalmazza mind a kilenc esszenciális aminosavat, amely nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára. A gomba egy viszonylag jó forrása a tápanyagoknak is, mint a foszfor, vas és vitaminok, tiamin, riboflavin, aszkorbinsav, ergoszterol, és niacin (Barros és mtsai., 2008).
Napjainkban egyre többen fordítják figyelmüket a fito- és mikoterápia irányába, ami mindenképpen ígéretesnek mondható mind egészségmegőrzés, mind pedig terápiás kezelés szempontjából. A Magyar Mikológiai Társaság a gyógyhatású gombákat négy csoportra osztja:
- Antibiotikum-termelő nagygombák
- A keringési betegségek ellen alkalmazható gombák
- Immunstimuláns és rák ellen ható gombák
- Koleszterinszint-csökkentő hatású gombák
A skót származású Alexander Fleming és két kutatótársa 1945-ben a penicillin felfedezéséért és nagy mennyiségben történő előállításának technológiájáért Nobel-díjat kapott. A penicillin a Penicillium notatum nevű penészgomba által termelt antibiotikum, amely képes a Gram-pozitív baktériumok elpusztítására. Gyulladáscsökkentő hatása révén rengeteg sebesült életét mentette meg a második világháborúban, és számos más változatával együtt azóta is a gyógyászat fontos elemeként tartjuk számon.
Összeállította: Szabó Nikolett
